Az infláció tartósan magas szintje miatt a kormány újabb lépést tett a fogyasztói árak mérséklésére: a korábban bevezetett élelmiszer-árrésstop után most a háztartási vegyi áruk és piperecikkek kerültek sorra. A legfrissebb szabályozás értelmében 2025. május 19-től árréskorlát lépett életbe ezekre a termékekre is. A kormányrendelet augusztus 31-ig érvényes, és közel 30 termékkategóriára terjed ki – többek között mosószerekre, samponokra, fogkrémekre.
Az árréskorlátozás háttere és célja
A jelenlegi szabályozás előzménye az élelmiszerekre kivetett, 2025 márciusában bevezetett árrésszabályozás volt. Ekkor a kormány felső korlátot határozott meg az olyan alapvető élelmiszerek kiskereskedelmi haszonkulcsára, mint a tej, kenyér vagy tojás, azzal a céllal, hogy csökkentse a bolti árakat anélkül, hogy közvetlenül beavatkozna a piaci árképzésbe. Az intézkedés nyomán több termék ára mérséklődött vagy nem emelkedett tovább. Vélhetően a kedvező tapasztalatok alapozták meg a drogériatermékekre kiterjedő hasonló szabályozást is.
A piperecikkekre vonatkozó árréskorlátozás célja, hogy a fogyasztói árak 16–18%-kal csökkenjenek olyan termékek esetében, amelyeknél a kereskedők korábban általában 30% feletti haszonkulccsal dolgoztak.
Kikre vonatkozik az árréskorlát?
Az új szabályozás kizárólag azokra az üzletekre vonatkozik, amelyek főként drogériai termékeket árusítanak. Ez azt jelenti, hogy például egy sampon vagy fogkrém esetében a drogériákban 15%-os árréskorlát van érvényben, míg ugyanez a termék egy élelmiszerbolt polcán piaci áron, szabadon árazva kerülhet forgalomba.
Várható piaci hatások
Az árréskorlátozás átalakíthatja a kiskereskedelmi piacot: változhatnak a vásárlói szokások, a versenyhelyzet, és a kereskedők értékesítési stratégiái is. A drogériák versenyelőnyre tehetnek szert, ugyanakkor alkalmazkodási kényszerrel is szembesülnek. A szigorított haszonkulcs miatt várhatóan költségcsökkentésre és az árrésstopon kívüli termékekre helyezik a fókuszt, miközben a kedvezőbb árak élénkíthetik a teljes kínálat iránti keresletet.
Az árrésstop hatással lehet a teljes ellátási láncra, mert szűkítheti a kiskereskedők mozgásterét: logikus lépés lenne az üzletek számára a szabályozás alá eső termékek kiszorítása a kínálatból vagy azokból csak minimális készlet tartása. A drogériákra vonatkozó rendelet azonban megakadályozza a kínálat mesterséges szűkítését, azáltal, hogy készletkötelezettséget ír elő. Az érintett termékeket legalább egy meghatározott időszak közötti napi átlagos mennyiségben kell készleten tartani és forgalmazni. Ez növelheti a készletezési költségeket és a likviditási terheket, különösen olyan esetekben, amikor az érintett termékeket csak alacsony haszonkulccsal, vagy veszteséggel lehet értékesíteni. A kiskereskedők várhatóan árcsökkentési nyomást gyakorolnak beszállítóikra a kieső bevételek kompenzálása érdekében, ami terhet róhat az ellátási lánc többi szereplőjére, és csökkentheti annak rugalmasságát. Ezért is fontos, hogy a piaci szereplők jól alkalmazkodjanak a változó körülményekhez, és fenntartható megoldásokat találjanak.
Piaci reakciók
A piac máris reagált: egyes szereplők mennyiségi korlátozást és kuponkizárást vezettek be az érintett termékekre. Más kiskereskedők – például élelmiszerláncok, amelyekre nem vonatkozik a rendelet – szintén árengedményeket kínálnak, marketingelőnyt remélve. Az árcsökkentés mellett való elköteleződéstől az élelmiszerláncok forgalomnövekedést várhatnak, hiszen a kedvezményes termékek mellett a vásárlók gyakran a teljes árú árucikkeket is megvásárolják.
Mire van most szüksége a vállalatoknak?
Az ilyen beavatkozások nemcsak gyors reagálást, hanem stratégiai újratervezést is igényelhetnek. Tanácsadóként segítünk ügyfeleinknek megtalálni az egyensúlyt a szabályozás és a fenntartható üzleti növekedés között. Nemcsak stratégiai elemzéseket készítünk, hanem gyakorlati támogatást nyújtunk és felelősséget vállalunk a megoldások megvalósításában és bevezetésében. Mély iparági tapasztalatunk – legyen szó klasszikus kiskereskedelemről, elektronikai cikkekről, vagy egészségügyről – lehetővé teszi, hogy célzottan reagáljunk a kihívásokra. Fókuszterületeink többek között az alábbiak lehetnek:
- Bevételnövelési lehetőségek feltárása: Segítünk a koncepció újragondolásában, a vásárlói igényekhez igazodó termékkínálat kialakításában, és a merchandising fejlesztésében.
- Beszerzési és ellátási lánc optimalizálása: Támogatást nyújtunk a beszerzési tevékenység eredményeinek javításában, valamint a raktározási és logisztikai folyamatok hatékonyabbá tételében.
- Költségstruktúra racionalizálása: Javaslatokat dolgozunk ki az operatív működés fenntartható átalakítására, a hatékonyság növelése és a profitabilitás megőrzése, növelése érdekében.
A jövő bizonytalan
Az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozás eredetileg május 31-ig volt érvényben, augusztus 31-ig való meghosszabbításáról a kormány a napokban döntött. Ez várhatóan tovább alakítja a piaci versenyt és a vásárlói szokásokat, de még most sem késő alkalmazkodni. Szakértői csapatunk készséggel támogatja a vállalkozásokat abban, hogy rugalmasan és magabiztosan reagáljanak a változásokra, hiszen nem tudhatjuk, meddig maradnak velünk az árréskorlátozások – legyen szó akár élelmiszerekről, piperecikkekről, vagy más termékcsoportról.