Gazdasági helyzet: stagnálás és új szemlélet szükségessége
A kormány új makrogazdasági prognózisa szerint 2025-ben mindössze 1% GDP-növekedés várható, szemben a korábban remélt 2,5%-kal [1]. Az első félév stagnálása után a második félévben is mindössze 1–2% körüli növekedés valószínű. Ilyen környezetben nem elég a költségeken és létszámon spórolni – valódi versenyelőnyt az jelent, ha a vállalat hatékonyságát és üzleti modelljét is átvilágítja, fejleszti és hozzáigazítja a megváltozott piaci helyzethez.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint a foglalkoztatás eddig viszonylag stabil maradt, de a jövőbeni munkaerő-kereslet már elsősorban a gazdaság teljesítményétől függ. Ha a növekedés gyengébb lesz a vártnál, a munkaerő-kereslet érdemben mérséklődhet[2].
Ezzel párhuzamosan a vállalati működésben már most látszanak a jelek: lassul a bérdinamika, nőhet a szervezeti feszültség és megindultak a csendes elmozdulások. Utóbbi különösen a legértékesebb munkavállalók körében tipikus, akik a bizonytalan helyzetben egyre kevésbé hajlandóak kivárni. Ez a bizonytalanság a munkaerőpiac egészét is érintheti: csökken a foglalkoztatottság, visszaesett a nyitott pozíciók száma, elsősorban a feldolgozóiparban és a piaci szolgáltatások területén. A bizonytalan környezet első, gyakori reakciója a bérelt munkaerő leépítése, mely itthon különösen a feldolgozóipart érinti. Ezt mutatják a KSH friss adatai is: az első negyedévben mintegy 32 ezer fős létszámcsökkenés történt az előző évhez képest, ebből közel 30 ezer fő a feldolgozóiparban[3].
A tartós stagnálás új szemléletet igényel: nem elég a költségcsökkentés, a vállalatoknak most a működési hatékonyságot, az üzleti folyamatokat és a stratégiai rugalmasságot kell prioritásként kezelniük.
Vezetői dilemma: lépni kell, de nem mindegy hogyan
A lassuló gazdaságban a vezetőknek nem csupán a létszámleépítésről kell dönteniük, ez a helyzet stratégiai működési kockázattá vált. A vezetőknek többek között most arra kell választ adniuk, hogy hol pazarol a szervezet, mely üzleti egységek teremtenek valódi értéket, és hogyan lehet a kapacitásokat átcsoportosítani vagy akár új bevételi irányokat keresni.
A leépítés önmagában gyors eredményt hozhat, de ha nem illeszkedik átgondolt, teljesítmény-alapú és stratégiai irányhoz, csak rontja a morált és hatékonyságot, ráadásul veszélyeztetheti a kritikus kompetenciák megőrzését.
A cég hosszú távú eredményességéhez most nem elég „HR-fűnyíró” logikában gondolkodni. A valódi megoldás: a vállalat egészének üzleti és működési modelljét kell optimalizálni, és aktívan keresni a fenntartható növekedés lehetőségét, még stagnáló környezetben is.
Fenntartható működés, mint versenyelőny
Az eredményes cégek nemcsak rövid távon vágnak költséget, hanem átalakítják folyamataikat, racionalizálják erőforrás-felhasználásukat és olyan fenntartható működési modellt (Target Operating Model, röviden TOM) alakítanak ki, amely a jövőbeni piaci viszonyokhoz is illeszthető. Ennek fő lépései:
- a teljeskörű szervezeti és üzleti modell-átvilágítás, mely magába foglalja a folyamatok, a költségek, a bevételi csatornák és a kritikus kompetenciák azonosítását.
- a fenntartható, rugalmas működési modell megalkotása. A cél, hogy hogyan tud a szervezet kevesebb erőforrásból is hatékonyabban, gyorsabban reagálni a piaci változásokra.
- a célzott fejlesztések. Hiszen nem pusztán leépítésről van szó, hanem a digitális transzformáció, az új üzleti irányok keresése és az erőforrások tudatos allokációja együtt teremthetnek valódi előrelépést.
- az egyedi kiválasztási és átcsoportosítási metodológiák. Így biztosítható, hogy a kulcsemberek és a kritikus tudás a szervezetben maradjon.
- valamint a belső-külső stakeholder kommunikáció. Az átalakítás akkor lesz sikeres, ha a folyamat transzparens, hiteles és következetes. Mind a vállalaton kívül, mind azon belül.
Miben tudunk mi segíteni?
Vállalatunk szakértői csapata nemcsak a HR-stratégiát vizsgálja, hanem az egész szervezet és üzleti modell fenntarthatóságát elemzi. Segítünk:
- átvilágítani folyamatait és költségstruktúráját, hogy láthatóvá váljanak a fejlesztendő pontok;
- feltérképezni a kritikus tudást és kompetenciákat: hol érdemes fejleszteni, átcsoportosítani, vagy máshogy gazdálkodni az erőforrásokkal;
- kidolgozni egy fenntartható, rugalmas működési modellt (TOM), amely stratégiai, pénzügyi és humán oldalról is optimális;
- támogatni az átalakítás kommunikációját, hiszen a bizalom, transzparencia és példamutatás most kritikus a szervezetben
- a teljes transzformáció lebonyolításában, változások implementálásában.
Zárszó: Az új normális – stratégiai működés
A változás elkerülhetetlen – de nem mindegy, hogyan reagálunk rá.
A leépítés nem cél, hanem taktikai eszköz; a lényeg az, hogy a vállalat hosszú távon fenntartható, hatékony és rugalmas legyen. A jól megtervezett szervezeti-működési átalakítás nemcsak túlélést jelent, hanem valós versenyelőnyt a hazai piacon is. Ez az út vezet a jövő sikereihez – még stagnáló gazdasági környezetben is.
[1]Melyet a nemzetgazdasági miniszter egy július 29-ei sajtóháttérbeszélgetésen ismertetett.
[2]Magyar Nemzeti Bank: Inflációs jelentés – 2025. június
[3]KSH – Gyorstájékoztató: Foglalkoztatottság, 2025. február–április
